Az Európai Bizottság először reagált a magyar Országgyűlés által elfogadott Alaptörvény 17. módosítására. A testület egyelőre nem foglalt állást a jogszabály tartalmáról, ugyanakkor jelezte, hogy figyelemmel kíséri a fejleményeket. A nyilatkozat azért kapott nagy figyelmet, mert a módosítás több jelentős közjogi változást is tartalmaz, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását is érinti.
Az ügyben az elmúlt napokban élénk politikai vita bontakozott ki Magyarországon. Míg a kormányoldal a jogállamiság helyreállításának fontos lépéseként értékeli az Alaptörvény módosítását, addig az érintett államfő és több ellenzéki politikus súlyos alkotmányossági kérdésekről beszél. A nemzetközi intézmények egyelőre kivárnak, és a következő napok fejleményeit figyelik.
A mostani helyzet kulcskérdése, hogy miként alakul az Alaptörvény-módosítás további sorsa, hiszen a jogszabály hatálybalépéséhez még a köztársasági elnök aláírására is szükség van.
Így reagált az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság az Economx megkeresésére közölte, hogy tudomásul vette a magyar parlament döntését, ugyanakkor egyelőre nem kíván részletes értékelést adni a módosításról.
„Értesültünk a magyar Országgyűlés által július 13-án elfogadott alkotmánymódosításról. Úgy tudjuk, az alkotmánymódosítás jelenleg Magyarország köztársasági elnökének aláírására vár. A Bizottság továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket.”
A válasz alapján az Európai Bizottság jelenleg nem foglal állást arról, hogy a módosítás összhangban áll-e az uniós jogállamisági elvárásokkal. A testület mindössze annyit közölt, hogy figyelemmel követi az eseményeket.
Miért nem mondott többet Brüsszel?
Az Európai Bizottság korábban arra hivatkozott, hogy nem szokott jogszabálytervezeteket véleményezni. Mivel azonban az Országgyűlés már elfogadta az Alaptörvény módosítását, most először reagált hivatalosan az ügyre.
A nyilatkozat ugyanakkor visszafogott maradt. A közlemény alapján a Bizottság megvárja, hogy lezáruljon a magyar közjogi folyamat, vagyis kiderüljön, milyen döntést hoz a köztársasági elnök.
Ez azt jelenti, hogy egyelőre nem ismert, indít-e bármilyen vizsgálatot vagy jogi értékelést az Európai Bizottság az Alaptörvény módosításával kapcsolatban.
Sulyok Tamás döntése lehet a következő kulcslépés
Az Alaptörvény 17. módosítása szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása a jogszabály hatálybalépését követő napon megszűnne. A következő napokban ezért kiemelt figyelem irányul arra, hogy az államfő miként dönt a módosítás aláírásáról.
Korábban Sulyok Tamás úgy nyilatkozott, hogy a tervezett változtatások szerinte a hatalommegosztás és a jogállamiság szempontjából is komoly kérdéseket vetnek fel.
Ezzel szemben Magyar Péter miniszterelnök úgy értékelte a módosítást, hogy az a jogállam helyreállítását szolgáló intézkedéscsomag része.
Nemzetközi figyelem kíséri az eseményeket
Az Alaptörvény módosítása nemcsak Magyarországon váltott ki politikai vitát. Az ügyet az Európai Bizottság mellett a Velencei Bizottság és több nemzetközi sajtóorgánum is figyelemmel követi.
A következő napok fejleményei ezért nemcsak a hazai közélet szempontjából lehetnek meghatározók, hanem abból a szempontból is, hogyan értékelik a magyar közjogi változásokat az európai intézmények.
Mi következhet?
A következő napokban várhatóan eldől, hogy a köztársasági elnök aláírja-e az Alaptörvény módosítását, vagy más döntést hoz. Ez meghatározhatja a jogszabály hatálybalépésének menetét, és azt is, hogy szükség lesz-e további közjogi lépésekre.
Az Európai Bizottság egyelőre nem adott részletes értékelést, így valószínűleg csak a magyar eljárás lezárulta után derül ki, kíván-e érdemben foglalkozni az Alaptörvény módosításával. A következő időszak ezért meghatározó lehet mind a magyar belpolitika, mind az uniós intézmények és Magyarország kapcsolatának alakulása szempontjából.
Kapcsolódó cikkeink: Alaptörvény • Európai Bizottság • Sulyok Tamás • Magyar Péter
Kövess minket a Google Hírekben, hogy ne maradj le a legfontosabb hírekről.
