Forsthoffer Ágnes gyakorolhatja ideiglenesen az államfő jogköreit, ha elfogadják az Alaptörvény módosítását

Jelentős közjogi változást hozhat az Alaptörvény tervezett 17. módosítása. Az Országgyűlés sürgősségi eljárásban tárgyalja a javaslatot, amely több alkotmányos kérdés mellett a köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről is rendelkezik. Ha a parlament elfogadja a módosítást, új helyzet állhat elő a magyar közjogi rendszerben.

A tervezet szerint a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnne a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása. Ez azt jelenti, hogy az államfői feladatokat ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át mindaddig, amíg az Országgyűlés új köztársasági elnököt nem választ.

Mit ír elő az Alaptörvény?

A jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint, ha a köztársasági elnöki tisztség bármilyen okból megüresedik, az új államfő hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit.

Amennyiben a módosítás életbe lép, ez alapján Forsthoffer Ágnes látná el ideiglenesen az államfői feladatokat. Ez az időszak addig tartana, amíg az Országgyűlés meg nem választja Magyarország új köztársasági elnökét.

Mi történhet Sulyok Tamással?

A törvényjavaslat elfogadása után a köztársasági elnök előtt több lehetőség is felmerülhet, ugyanakkor ezek közül egyik sem biztosít széles mozgásteret.

Az egyik lehetőség az, hogy aláírja az elfogadott Alaptörvény-módosítást és elrendeli annak kihirdetését. A másik lehetőség, hogy eljárásjogi kifogások esetén az Alkotmánybírósághoz fordul, azonban a testület ilyen esetben kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a módosítás elfogadása megfelelt-e az alkotmányos eljárási szabályoknak. A módosítás tartalmát nem bírálhatja felül.

Sulyok Tamás korábban nyilatkozatban közölte, hogy nem kíván lemondani tisztségéről, mert álláspontja szerint erre nincs közjogi indok.

Hogyan választanak új köztársasági elnököt?

Az Alaptörvény részletesen szabályozza az államfő megválasztásának menetét. Jelöltet az országgyűlési képviselők legalább egyötödének ajánlásával lehet állítani.

Az első fordulóban kétharmados támogatás szükséges a megválasztáshoz. Ha ez nem sikerül, második szavazást tartanak, ahol már a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül az nyer, aki több érvényes voksot szerez.

Az új köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon léphet hivatalba.

Kiknek a neve merült fel?

Hivatalos jelöltet egyelőre egyik parlamenti frakció sem jelentett be, ugyanakkor a közéletben már több ismert személy neve is felmerült.

Elemzők és politikai szereplők korábban említették Rost Andrea operaénekest, valamint Polgár Judit nemzetközi sakknagymestert is lehetséges államfőjelöltként. Ugyancsak szóba került Forsthoffer Ágnes neve, bár több nyilatkozat szerint jelenleg nem ő lehet a kormánypártok hivatalos jelöltje.

Sorsdöntő parlamenti napok következhetnek

A következő napokban az Országgyűlés dönthet az Alaptörvény módosításáról. Amennyiben a javaslat megkapja a szükséges kétharmados támogatást, Magyarország közjogi rendszerében átmeneti időszak kezdődhet, amelynek során ideiglenesen új személy gyakorolja az államfői jogköröket.

A módosítás elfogadása esetén ezt követően várhatóan rövid időn belül megkezdődik az új köztársasági elnök megválasztásának folyamata is. Az államfő személye nemcsak alkotmányos, hanem politikai szempontból is meghatározó kérdés, ezért a parlamenti vita és a választási folyamat kiemelt figyelmet kaphat a következő hetekben.

Forrás: Index. 

Fotó: Purger Tamás / MTI)