Brüsszelben bírálták a fideszes politikusok az Alaptörvény módosítását

Az Európai Parlament brüsszeli meghallgatásán ismét Magyarország jogállamisági helyzete és az uniós források kerültek a középpontba. A tanácskozáson az Európai Bizottság képviselői a befagyasztott támogatások felszabadításának feltételeiről számoltak be, miközben több fideszes európai parlamenti képviselő is élesen bírálta a hétfőn elfogadott Alaptörvény 17. módosítását.

A vita nem csupán a jogszabály-változásokról szólt, hanem arról is, hogy Magyarország milyen lépéseket tett az uniós elvárások teljesítése érdekében. A meghallgatáson elhangzottak alapján továbbra is több milliárd eurónyi támogatás sorsa függ a vállalt reformok végrehajtásától.

Az Európai Parlament ugyan közvetlenül nem dönt az uniós pénzek felszabadításáról, a meghallgatások azonban fontos politikai visszajelzést jelentenek, és befolyásolhatják a Magyarországgal kapcsolatos uniós vitákat is.

Milliárd eurók felszabadításáról zajlik az egyeztetés

Az Európai Bizottság képviselői ismertették, hogy továbbra is folyamatban van azoknak a feltételeknek az értékelése, amelyek teljesítése esetén Magyarország hozzáférhet a jelenleg befagyasztott uniós támogatásokhoz.

A tájékoztatás szerint összesen mintegy 16,4 milliárd euró sorsa függ attól, hogy a magyar kormány maradéktalanul végrehajtja-e a korábban vállalt jogállamisági, intézményi és átláthatósági reformokat. A bizottság hangsúlyozta, hogy minden döntés kizárólag a meghatározott feltételek teljesítésén alapul.

A következő hónapokban több vállalás végrehajtását is értékelik, ezért az uniós források kérdése továbbra is kiemelt témája marad az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetéseknek.

A fideszes EP-képviselők az Alaptörvény módosítását bírálták

A meghallgatáson Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője több ponton is kifogásolta a hétfőn elfogadott Alaptörvény-módosítást. Felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy szerinte több elfogadott rendelkezés is komoly közjogi következményekkel jár.

Álláspontja szerint az új szabályok érintik a köztársasági elnök megbízatásának megszűnését, az Alkotmánybíróság működését, a parlamenti cikluskorlát bevezetését, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítását is.

Deutsch Tamás arra kérte az Európai Bizottság képviselőit, hogy vizsgálják meg, megfelelnek-e ezek a változtatások az uniós jogállamisági elvárásoknak.

Dömötör Csaba is felszólalt a vitában

A tanácskozáson Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője szintén kritikát fogalmazott meg az Alaptörvény módosításával kapcsolatban.

Beszédében kiemelte, hogy a két ciklusra korlátozott miniszterelnöki megbízatás, valamint a 12 éves parlamenti mandátumkorlát szerinte jelentős változást jelent a magyar politikai rendszerben. Úgy vélte, ezek a szabályok több ismert politikus jövőbeni indulását is befolyásolhatják.

A képviselő szerint a módosítások európai összehasonlításban is szokatlan megoldásokat tartalmaznak.

Az Európai Bizottság egyelőre kivár

Michael McGrath igazságügyi biztos a vita során emlékeztetett arra, hogy az Alaptörvény módosítását csak hétfőn fogadta el az Országgyűlés, ezért annak részletes értékelése még nem kezdődhetett meg.

A biztos közölte, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a jogszabály hivatalos kihirdetését és alkalmazását, ezt követően pedig megvizsgálja, hogy az új rendelkezések megfelelnek-e az uniós jogállamisági követelményeknek.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság minden tagállam esetében ugyanazokat az eljárásokat és értékelési szempontokat alkalmazza.

A Tisza Párt szerint erősödhet az átláthatóság

A meghallgatáson Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője is felszólalt. Beszédében arról beszélt, hogy véleménye szerint az új intézkedések hozzájárulhatnak az uniós források átláthatóbb felhasználásához.

Álláspontja szerint a korábban elfogadott jogállamisági reformok és az új intézmények létrehozása erősebb garanciát jelenthetnek a közpénzek ellenőrzésére, valamint a korrupció elleni fellépésre.

Felszólalásában azt is hangsúlyozta, hogy a bizalom helyreállítása kulcsfontosságú az uniós támogatások mielőbbi felszabadítása szempontjából.

Mi következhet a következő hónapokban?

Az Európai Bizottság továbbra is értékeli a magyar kormány által vállalt reformokat, ezért a következő hónapokban újabb döntések születhetnek az uniós támogatások ügyében. A források felszabadításának ütemét alapvetően az határozza meg, hogy Magyarország teljesíti-e a korábban elfogadott feltételeket.

Az Alaptörvény módosításának hatásait szintén vizsgálni fogják az uniós intézmények, így várhatóan ez a kérdés is napirenden marad Brüsszelben. Az ügy nemcsak politikai jelentőségű, hanem azért is fontos, mert a befagyasztott támogatások sorsa hosszú távon a magyar gazdaságra és számos fejlesztési programra is hatással lehet.