A kormány benyújtotta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely az elmúlt évek egyik legátfogóbb alkotmányos változtatási csomagja lehet. A javaslat nem csupán a köztársasági elnök személyét érinti, hanem több állami intézmény működését, a parlament szabályait, a bírói szervezetet és a közigazgatás egyes elemeit is átalakítaná.
A kabinet indoklása szerint a módosítás célja a demokratikus intézményrendszer megerősítése, a végrehajtó hatalom korlátozása, valamint olyan szabályok bevezetése, amelyek hosszú távon biztosíthatják a hatalmi ágak kiegyensúlyozott működését.
Sulyok Tamás megbízatását is érintené a módosítás
A javaslat egyik legtöbb figyelmet kapott eleme, hogy az Alaptörvény hatálybalépését követő napon megszűnne a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatása. A tervezet erről külön rendelkezést tartalmaz.
Magyar Péter miniszterelnök a javaslat benyújtásakor úgy fogalmazott, hogy az alkotmánymódosítás célja egy olyan állami rendszer kialakítása, amelyben a demokratikus intézmények működése erősebb garanciákat kap.
Korlátoznák a parlamenti képviselők mandátumát
A tervezet alapján a jövőben legfeljebb három parlamenti ciklust, illetve összesen tizenkét évet tölthetne valaki országgyűlési képviselőként. A szabályozás ugyanakkor nem érintené visszamenőleg a jelenlegi képviselőket.
A kormány indoklása szerint a cél a politikai megújulás elősegítése és annak biztosítása, hogy új szereplők is nagyobb eséllyel jelenhessenek meg a közéletben.
Változhat az Alkotmánybíróság működése is
A módosítás az Alkotmánybíróságot is érinti. A tervezet szerint a 70 év feletti alkotmánybírák megbízatása megszűnne, emellett átalakulna a bírói vezetők kiválasztásának rendszere is.
A jövőben az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének kiválasztásában a bírói kar is nagyobb szerepet kapna, hiszen a parlament kizárólag a bírák által javasolt jelöltek közül választhatna.
Új vagyonvédelmi hivatal jöhet létre
A javaslat alapján létrejönne a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH), amelynek feladata a közvagyon védelme, valamint az esetleges visszaélések feltárása lenne.
Ezzel párhuzamosan módosulna a Költségvetési Tanács szerepe is, amely a jövőben elveszítené jelenlegi vétójogát a költségvetési folyamatban.
Megszűnhet a vármegye elnevezés
Az alkotmánymódosítás egyik leginkább a mindennapokat érintő eleme a közigazgatási elnevezések módosítása. A tervezet szerint ismét a „megye” elnevezés válna hivatalossá, így a „vármegye” kifejezés kikerülne a jogszabályokból és a hivatalos állami szóhasználatból.
A változás végrehajtása jelentős adminisztratív feladatot jelenthet, hiszen számos jogszabályt, nyilvántartást és hivatalos dokumentumot kellene módosítani.
Számos intézményt érinthet a módosítás
A benyújtott javaslat az Országgyűlési Őrség megszüntetését is tartalmazza, feladatait a jövőben a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség venné át.
Emellett szűkülne azoknak a törvényeknek a köre is, amelyek elfogadásához kétharmados többség szükséges. A kormány szerint ez egyszerűbbé és gyorsabbá teheti a törvényalkotást, míg a kritikusok szerint ez csökkentheti egyes területeken a szélesebb politikai konszenzus szerepét.
A javaslatról még az Országgyűlés dönt
Az Alaptörvény módosítása egyelőre csak javaslat, annak elfogadásáról az Országgyűlés dönt a parlamenti vita és szavazás során. A következő hetekben várhatóan részletes szakmai és politikai egyeztetések is kísérik majd a tervezetet, amely több alapvető állami intézmény működését is érintheti.
Hosszú távon is jelentős hatása lehet a módosításnak
Az Alaptörvény módosítása nem csupán néhány személyi kérdésről szól, hanem olyan változtatásokat is tartalmaz, amelyek hosszú évekre meghatározhatják a magyar állami intézményrendszer működését. A köztársasági elnök megbízatásának megszüntetésétől kezdve az Alkotmánybíróság, a parlament, a bíróságok és a közigazgatás működését érintő javaslatokig számos olyan pont szerepel a tervezetben, amely várhatóan komoly szakmai és politikai vitákat vált majd ki.
A következő időszakban az Országgyűlés tárgyalja a benyújtott módosításokat, amelyekhez várhatóan több módosító indítvány is érkezik. A parlamenti vita során dőlhet el, hogy a jelenlegi javaslat változatlan formában kerül-e elfogadásra, vagy egyes rendelkezések még módosulnak a végszavazás előtt.
Az alkotmánymódosítás több pontja nemcsak a politikai szereplőket érintheti, hanem közvetve a magyar állampolgárok mindennapjaira is hatással lehet. A közigazgatási rendszer átalakítása, a törvényalkotás szabályainak módosítása, valamint az állami intézmények működésének újraszabályozása hosszabb távon befolyásolhatja a jogalkalmazást és az állami döntéshozatal működését is.
Az is várható, hogy a javaslat több elemét hazai és nemzetközi jogi szakértők, valamint civil szervezetek is részletesen megvizsgálják majd. Különösen azok a rendelkezések kerülhetnek a figyelem középpontjába, amelyek az alkotmányos intézmények függetlenségét, a bírói szervezet működését vagy az állami hatáskörök újraelosztását érintik. Emiatt a most benyújtott módosítás várhatóan még hosszabb ideig meghatározó témája marad a magyar közéletnek.
Forrás: Index.
Kiemel ték szerkesztői illusztráció
Kövess minket a Google Hírekben, hogy ne maradj le a legfontosabb hírekről.
