A kormány módosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amely több ponton átalakítaná a magyar adórendszert. A tervezet egyes adókedvezmények és adónemek megszüntetését, a bizalmi vagyonkezelés szabályainak szigorítását, valamint több uniós jogharmonizációs változtatást is tartalmaz.
Fontos hangsúlyozni, hogy a nyilvánosságra került intézkedések egyelőre egy parlament elé terjesztett javaslat részei. A változások csak az Országgyűlés jóváhagyása és a jogszabály kihirdetése után léphetnek hatályba. A parlamenti eljárás során a tervezet tartalma még módosulhat.
A pénzügyminiszter ismertette a javaslat céljait
Kármán András pénzügyminiszter a közösségi oldalán számolt be a módosító javaslat benyújtásáról. Közlése szerint a csomag célja az adórendszer egyszerűsítése, az adóelkerülési lehetőségek szűkítése, az uniós szabályokkal való összhang megteremtése, valamint az európai uniós források lehívásának elősegítése.
„A hazai adórendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése, az adóelkerülési kiskapuk bezárása, a NER-es vállalkozások kiváltságainak megszüntetése, jogharmonizációs feladatok és az EU-s források hazahozatala érdekében módosító javaslatot nyújtottunk be a parlamentnek.”
A megfogalmazás a pénzügyminiszter politikai értékelését tükrözi. A módosításokról és azok indokoltságáról a parlamenti vita során más álláspontok is megjelenhetnek.
Megszűnhet a KEKVA-knak nyújtott támogatások kedvezménye
A tervezet egyik eleme megszüntetné a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, vagyis a KEKVA-knak nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó társaságiadó-kedvezményt.
A pénzügyminiszter ismertetése szerint a jelenlegi szabályok alapján egy támogató vállalkozás bizonyos feltételek mellett a támogatás összegénél nagyobb mértékben is csökkentheti az adóalapját.
„Ha valaki 100 forintot adott egy KEKVA-nak, akár 300 forinttal csökkent az adóalapja.”
A benyújtott módosítás ezt a lehetőséget törölné el. A kedvezmény azonban a jogszabály elfogadásáig továbbra sem tekinthető megszüntetettnek.
A műemléki beruházások kedvezményét is kivezetnék
A javaslat alapján megszűnhetne a műemléki ingatlanokhoz kapcsolódó beruházások adóalap-kedvezménye is.
Kármán András közlése szerint a kedvezmény jelentős részét budapesti nagyvállalatok vették igénybe. A miniszter a BDPST Zrt. cégcsoportját is megemlítette, és azt állította, hogy a vállalatcsoport öt év alatt mintegy 30 milliárd forinttal csökkentette adóalapját a vonatkozó jogszabály alkalmazásával.
A miniszteri közlés szerint ez körülbelül 2,6 milliárd forinttal mérsékelhette a fizetendő társasági adó összegét. Ez a megállapítás a pénzügyminiszter tájékoztatásán alapul; a megnevezett vállalat álláspontját a közölt információk nem ismertetik.
Az adókedvezmény igénybevétele önmagában nem jelent jogsértést, amennyiben az a hatályos jogszabályoknak megfelelően történt. A kormány javaslata a kedvezmény jövőbeni megszüntetésére irányul.
Szigorúbb ellenőrzés jöhet a bizalmi vagyonkezelőknél
A módosító csomag a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókra vonatkozó szabályokat is átalakítaná. A tervek szerint bizonyos esetekben kötelezővé válna az adóhatósági ellenőrzés, és új adatszolgáltatási kötelezettségeket is bevezetnének.
A pénzügyminiszter tájékoztatása alapján a rendszer adósemleges maradna. Ez azt jelentené, hogy a vagyonátadás adózási szempontból úgy kezelhető, mintha az közvetlen ajándékozással vagy örökléssel történt volna.
A részletes feltételek a törvény végleges szövegéből derülhetnek majd ki.
Változhat a NAV elnökének jogállása
A javaslat intézményi változtatást is tartalmaz. Ennek alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a jövőben nem töltené be egyidejűleg a Pénzügyminisztérium államtitkári tisztségét.
A módosítás indoklása szerint a két feladatkör szétválasztása a hatóság működésének átláthatóságát és szakmai önállóságát erősítheti.
Több adónemet is eltörölne a tervezet
Az adócsomag több kisebb vagy speciális adónem megszüntetését is kezdeményezi. A javaslat elfogadása esetén kivezethetik:
- az ebrendészeti hozzájárulást,
- a bevándorlási különadót,
- a települési adókat,
- a szén-dioxid-kvótaadót,
- a szén-dioxid-tranzakciós díjat.
A települési adók megszüntetése az önkormányzatok bevételeit is érintheti, ezért a szabályozás pontos hatásai a végleges jogszabály és az esetleges kompenzációs rendelkezések ismeretében lesznek megítélhetők.
Emelkedhet a levegőterhelési díj
A szén-dioxid-kvótaadó tervezett kivezetéséből eredő bevételkiesést a kormány a levegőterhelési díj emelésével ellensúlyozná.
A pénzügyminiszteri tájékoztatás szerint a 2003 óta változatlan díjtételeket megdupláznák. A módosítás pontos gazdasági és környezetvédelmi hatásai a részletszabályok és az érintett vállalkozások terhelésének ismeretében értékelhetők.
A kiskereskedelmi különadó mértéke nem változna
A javaslat módosítaná a kiskereskedelmi különadó egyes technikai szabályait is. A cél az lehet, hogy az adó hatálya alá tartozó vállalkozások más működési formába történő átalakulását a szabályozás megfelelően kezelje.
A közölt információk szerint a különadó mértékét a tervezet nem változtatná meg.
Mi várható a következő időszakban?
A módosító javaslatot az Országgyűlés bizottságai és képviselői tárgyalhatják meg. A parlamenti eljárás során további változtatásokat nyújthatnak be, ezért a pénteken ismertetett intézkedések még nem tekinthetők véglegesnek.
Az új szabályok csak akkor válhatnak kötelezővé, ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, azt kihirdetik, és elérkezik a jogszabályban meghatározott hatálybalépési időpont.
További belföldi híreinket a HirOnline24 belföldi rovatában olvashatod.
Kövess minket a Google Hírekben, hogy ne maradj le a legfontosabb hírekről.
