Toroczkai László Rogán Antalt, Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet is beidézné a vizsgálóbizottság elé
Komoly feladat vár az Országgyűlés új vizsgálóbizottságaira, amelyek megerősített jogosítványokkal kezdhetik meg munkájukat. A végrehajtási visszaéléseket vizsgáló testület élére Toroczkai László került, aki már jelezte: több korábbi és jelenlegi vezető politikust is meghallgatna, köztük Rogán Antalt, Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet is.
A Mi Hazánk elnöke szerint a cél annak feltárása, kiket terhel politikai vagy intézményi felelősség a végrehajtási rendszerben feltárt visszaélések miatt.
Megkezdte munkáját a vizsgálóbizottság
Az Országgyűlés még május végén döntött öt parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról. Ezek közül elsőként a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló testület kezdte meg munkáját, amelynek elnöke Toroczkai László lett.
A bizottság feladata, hogy feltárja a végrehajtási rendszer működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint megállapítsa, kik viselhetnek felelősséget a kialakult helyzetért.
Rogán Antalt biztosan meghallgatná
Toroczkai László a 24.hu-nak nyilatkozva közölte, hogy már elkészült egy előzetes munkarend, amelyben összesen 59 személy meghallgatása szerepel.
A meghívottak között több korábbi és jelenlegi politikus neve is megtalálható. A Mi Hazánk elnöke szerint Rogán Antalt mindenképpen beidéznék, de Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc meghallgatását is kezdeményezné.
A tervek szerint több korábbi igazságügyi miniszter, valamint fideszes országgyűlési képviselők is a bizottság elé kerülhetnek.
Jelentősen bővültek a vizsgálóbizottságok jogkörei
Az új szabályozás alapján a parlamenti vizsgálóbizottságok korábbinál jóval szélesebb jogosítványokat kaptak.
Amennyiben egy meghívott ismételten nem jelenik meg a bizottság előtt, több alkalommal pénzbírság szabható ki rá, amely összesen meghaladhatja a kétmillió forintot.
A jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy a bizottság elnöke rendőri elővezetést rendeljen el azokkal szemben, akik ennek ellenére sem tesznek eleget megjelenési kötelezettségüknek.
Büntetőjogi következménye is lehet
A szabályok szerint nemcsak a megjelenés elmulasztása járhat következményekkel.
Azokat is szankció fenyegeti, akik nem szolgáltatnak adatot, megtagadják a nyilatkozattételt, vagy valótlan adatokat közölnek a vizsgálóbizottsággal.
A törvény alapján bizonyos esetekben akár két év szabadságvesztés is kiszabható, míg ha valaki bűncselekmény eltitkolása érdekében ad hamis információt, a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
A Schadl–Völner-ügy is a vizsgálat középpontjában áll
A bizottság munkájának egyik kiindulópontja a Schadl–Völner-ügy, amely a végrehajtói rendszer működésével kapcsolatos súlyos visszaélésekre irányította rá a figyelmet.
Toroczkai László szerint a vizsgálat célja nemcsak az egyéni felelősség megállapítása, hanem annak feltárása is, hogy a végrehajtási rendszerben milyen politikai és intézményi mechanizmusok tették lehetővé a visszaélések kialakulását.
Kiemelt kép illusztráció
Kövess minket a Google Hírekben, hogy ne maradj le a legfontosabb hírekről.






