Átalakul az Alkotmánybíróság: ez jöhet Sulyok Tamás távozása után

Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása jelentős változásokat hoz az Alkotmánybíróság működésében és összetételében. A módosítás nemcsak az elnökválasztás szabályait írja át, hanem az alkotmánybírák mandátumára, életkori korlátjára és a testület jogköreire is hatással lesz.

A változások következtében már az idén több új alkotmánybíró megválasztására kerülhet sor, miközben a testület ismét maga választhatja meg saját elnökét.

A módosítás hosszabb távon is jelentősen átalakíthatja az Alkotmánybíróság összetételét és működését.

Visszatér az elnökválasztás joga a testülethez

Az egyik legfontosabb változás, hogy az Alkotmánybíróság ismét saját tagjai közül választhatja meg elnökét. Korábban ezt a jogot az Országgyűlés gyakorolta.

A jelenlegi szabályok szerint az új elnökről várhatóan szeptemberben dönthetnek, miután az Országgyűlés megválasztja az új alkotmánybírókat.

Rövidebb mandátum és életkori korlát

Az Alaptörvény módosítása az alkotmánybírák megbízatásának időtartamát is érinti. Az újonnan megválasztott bírák már nem 12, hanem 9 évre kapnak megbízást, és mandátumuk nem lesz megújítható.

Emellett ismét életkori felső határ lép életbe: a 70. életévüket betöltő alkotmánybírák megbízatása megszűnik. Ez már szeptembertől több jelenlegi tagot is érint.

Hat új alkotmánybírót választhatnak még idén

A szabályváltozások miatt az Országgyűlés még ebben az évben hat új alkotmánybírót választhat. Több bíró mandátuma a korhatár miatt szűnik meg, míg egy további megbízatás novemberben jár le.

A következő két évben további személyi változások várhatók, így 2028 végére a 15 tagú testületben akár tíz új alkotmánybíró is helyet foglalhat.

Bővülnek az Alkotmánybíróság jogkörei

A módosítás nemcsak személyi kérdéseket érint. Az Alkotmánybíróság ismét teljes körű alkotmányossági felülvizsgálatot gyakorolhat a költségvetési és adótörvények felett, ami a testület egyik fontos jogosítványának visszaállítását jelenti.

Ugyanakkor változatlan marad az a szabály, amely szerint az Alaptörvény módosításait a testület továbbra is kizárólag az elfogadás eljárási szabályai alapján vizsgálhatja, tartalmi felülvizsgálatot nem végezhet.

Vita az alkotmánybírák kiválasztásáról

Az Alkotmánybíróság személyi összetétele és a bírák jelölésének rendszere régóta vita tárgyát képezi. Több jogász szerint a jelenlegi szabályozás nem biztosít kellő konszenzust az új tagok kiválasztásához.

A módosítás ugyan számos területen változtat a testület működésén, ugyanakkor az alkotmánybírók jelölési rendszerének alapvető szabályai nem változnak.

Mi következhet?

Az Alaptörvény módosításának életbe lépésével az Alkotmánybíróság a következő hónapokban jelentős személyi és szervezeti átalakuláson mehet keresztül. Az új bírák megválasztása és az új elnök kiválasztása meghatározhatja a testület működését a következő évekre.

A változások nemcsak az Alkotmánybíróság összetételére lesznek hatással, hanem a testület szerepére is a magyar alkotmányos rendszerben. Az új szabályok egyszerre hoznak szervezeti átalakulást és jogköri módosításokat, amelyek hosszabb távon is befolyásolhatják az Alkotmánybíróság működését.