Jelentős személyi változások előtt áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Kármán András pénzügyminiszter bejelentette, hogy megszületett a döntés az adóhatóság új vezetéséről, amelynek célja nem csupán a szervezet irányításának átalakítása, hanem a közbizalom megerősítése és a hatékonyabb működés biztosítása is.
A kormányváltást követően a NAV korábbi elnökének megbízatása automatikusan megszűnt, az elnöki feladatokat pedig átmenetileg az adószakmai ügyekért felelős elnökhelyettes látta el. A pénzügyminiszter szerint az elmúlt időszakban széles körű szakmai egyeztetések zajlottak, amelyek eredményeként kialakult az új vezetői csapat.
Tamásné Czinege Csilla lehet a NAV új elnöke
A pénzügyminiszter Tamásné Czinege Csillát jelölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal élére. A szakember a kormányváltás óta már ellátta az elnöki jogköröket, így jól ismeri a szervezet jelenlegi működését és kihívásait.
Tamásné Czinege Csilla közgazdász, adótanácsadó és könyvvizsgáló, aki több évtizedes tapasztalatot szerzett az adóigazgatásban. Korábbi munkája során jelentős szerepet vállalt az elektronikus, előre kitöltött személyijövedelemadó-bevallási rendszer kialakításában, amely jelentősen egyszerűsítette a magánszemélyek ügyintézését.
A minisztérium közleménye szerint vezetői elképzeléseinek középpontjában egy korszerű, digitális és ügyfélközpontú adóhatóság áll. Célja, hogy a jogkövető adózók számára gyorsabb, kiszámíthatóbb ügyintézés váljon elérhetővé, miközben az adóelkerüléssel és a költségvetést károsító visszaélésekkel szemben továbbra is határozott fellépés történjen.
Új adószakmai elnökhelyettes is érkezhet
Kármán András az adószakmai elnökhelyettesi posztra Czöndör Szabolcsot javasolja.
A szakember több mint húsz éve dolgozik az adóigazgatásban, korábban az APEH-nél és a NAV-nál is vezető feladatokat látott el, emellett a PwC adótanácsadójaként is jelentős tapasztalatot szerzett.
Jelenlegi munkájában kiemelt szerepet kap az áfadigitalizáció, az elektronikus számlázási rendszerek fejlesztése és azok európai uniós szabványokhoz történő igazítása. Emellett rendszeresen publikál szakmai cikkeket, valamint előadóként is részt vesz a digitális adózás fejlesztését célzó hazai és nemzetközi konferenciákon.
Középpontban a korrupció elleni fellépés
A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a NAV feladata nem csupán az adók és vámok beszedése, hanem a gazdaság fehérítése és az adócsalások elleni fellépés is.
Az új kormány által meghirdetett „Tisztítótűz” művelet, valamint a létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal célja a korábbi években feltételezett közpénzügyi visszaélések kivizsgálása és az esetlegesen eltűnt közvagyon felkutatása.
Kármán András szerint ehhez elengedhetetlen, hogy maga a NAV is megújuljon, és belső működése minden tekintetben megfeleljen a legmagasabb szakmai és etikai elvárásoknak.
Politikai befolyástól mentes működést ígérnek
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy az adóhatóság minden területének – beleértve a bűnügyi igazgatóságot is – kizárólag szakmai alapon kell működnie.
Elmondása szerint az új vezetés egyik legfontosabb feladata annak biztosítása lesz, hogy a NAV döntéseit ne politikai, hanem kizárólag jogi és szakmai szempontok határozzák meg.
A közbizalom helyreállítása is cél
A minisztérium szerint az új vezetők kinevezésével egy hosszabb átalakulási folyamat kezdődhet, amelynek egyik legfontosabb eleme a NAV iránti társadalmi bizalom visszaépítése.
Kármán András hangsúlyozta: fontos, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok mielőbb lezáruljanak, a felelősség egyértelműen megállapítható legyen, és az adóhatóság működése átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá váljon.
Az új vezetés előtt egyszerre áll a feladat, hogy egyszerűbbé tegye az adózók ügyintézését, tovább fejlessze a digitális szolgáltatásokat, ugyanakkor hatékonyan lépjen fel a költségvetést károsító visszaélésekkel szemben. A következő hónapokban így a NAV működésének több területén is jelentős változásokra lehet számítani.
Kiemelt fotó: Pénzügyminisztérium
