Megszavazta az Országgyűlés a Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozását – kétharmados többséggel fogadták el a törvényt

Az Országgyűlés keddi ülésén 143 igen és 46 nem szavazattal elfogadta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) létrehozásáról szóló törvényt. Mivel sarkalatos jogszabályról van szó, elfogadásához kétharmados parlamenti támogatásra volt szükség, amely a szavazás során rendelkezésre állt.

A döntéssel hivatalosan is megnyílt az út egy új állami szerv felállítása előtt, amelynek feladata a közvagyonnal kapcsolatos visszaélések vizsgálata, valamint a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzésének elősegítése lesz.

Hogyan alakult a szavazás?

A parlamenti voksoláson a törvényjavaslat 143 támogató és 46 elutasító szavazatot kapott. A TISZA Párt képviselői támogatták az előterjesztést, míg a Fidesz nemmel szavazott. A Mi Hazánk frakciója igennel voksolt.

A Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozása már a választási kampányban is a TISZA Párt egyik kiemelt vállalása volt. A kormány korábban többször hangsúlyozta, hogy az új hivatal célja a közpénzek felhasználásával kapcsolatos ügyek átláthatóbb vizsgálata és a közvagyon védelmének erősítése.

Milyen feladatokat kap az új hivatal?

A törvény szerint az NVVH önálló központi költségvetési szervként működik majd, amely feladatai ellátása során független, és kizárólag a hatályos jogszabályoknak van alárendelve. Munkájáról évente beszámolót készít az Országgyűlés számára.

A hivatal elsődleges feladatai közé tartozik:

• a közvagyont érintő visszaélések feltárása,
• a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciók vizsgálata,
• a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésének támogatása,
• a jelentős állami pénzmozgások elemzése.

A jogszabály alapján különösen azok az ügyek kerülhetnek a hivatal látókörébe, amelyekben nagy értékű állami megrendelések, vitatott vagyonátadások, alapítványi konstrukciók vagy feltételezett offshore érdekeltségek merülnek fel.

Széles jogosítványokat kap az NVVH

A törvény jelentős ellenőrzési lehetőségeket biztosít az új szervezet számára. Az NVVH közvagyonvédelmi kockázatértékelést és vizsgálatot folytathat, valamint egyes gazdasági társaságokat közvagyonvédelmi felügyelet alá is vonhat.

A hivatal jogosult lehet többek között:

• iratok és szerződések megismerésére,
• elektronikus adathordozók vizsgálatára,
• pénzügyi adatok elemzésére,
• bankszámlák és pénzügyi eszközök vizsgálatára,
• más állami szervek együttműködésének kezdeményezésére.

Amennyiben egy vizsgálat során bűncselekmény gyanúja merül fel, a törvény szerint az NVVH büntetőeljárást is kezdeményezhet, és bizonyos esetekben ügyészi jogköröket is gyakorolhat.

Ki vezeti majd a hivatalt?

Az új szervezet élén egy elnök és négy elnökhelyettes áll majd. A jelöltek személyére az Országgyűlés illetékes bizottsága tesz javaslatot, a parlamentnek pedig a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell döntenie a megválasztásukról.

A vezetők mentelmi joggal rendelkeznek majd, ugyanakkor megbízatásuk lejárta után nem választhatók újra ugyanarra a tisztségre.

Politikai viták kísérték az előterjesztést

A törvény parlamenti vitája során éles politikai nézetkülönbségek alakultak ki. A kormánypártok szerint az új hivatal hozzájárulhat a közpénzek felhasználásának átláthatóbb ellenőrzéséhez és a közvagyon védelméhez.

A Fidesz ugyanakkor bírálta az előterjesztést. Több kormánypárti politikus korábban úgy nyilatkozott, hogy szerintük az NVVH túl széles jogosítványokat kap, és aggályokat fogalmaztak meg a működésével kapcsolatban.

Új fejezet kezdődhet

A törvény elfogadásával hivatalosan is megkezdődhet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása. A következő hetekben a parlament dönthet a vezetők személyéről, ezt követően pedig megkezdődhet az intézmény szervezeti felépítése és működésének előkészítése.

Az NVVH létrehozása a jelenlegi parlamenti ciklus egyik legjelentősebb intézményi változásának számít, működésének gyakorlati részletei és első vizsgálatai várhatóan a következő hónapokban válnak ismertté.