Új Vagyonvisszaszerzési Hivatal jöhet létre, de szakértők szerint komoly akadályok nehezíthetik az indulását

Az Országgyűlés elé került a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat. A kormány szerint az új szervezet feladata lesz a jogellenesen megszerzett közvagyon felkutatása, a felelősök elszámoltatása, valamint annak megakadályozása, hogy a jövőben hasonló visszaélések történhessenek. A hivatal azonban már az indulása előtt komoly kihívásokkal nézhet szembe.

Magyar Péter jelentette be a törvény benyújtását

A törvényjavaslat benyújtását Magyar Péter miniszterelnök jelentette be közösségi oldalán. Tájékoztatása szerint az új hivatal célja, hogy felkutassa az eltűnt közpénzeket, feltárja az esetleges visszaéléseket és visszaszerezze a jogellenesen megszerzett vagyont.

A tervek szerint azonban nem csupán az elszámoltatás lesz a feladata, hanem a megelőzés is. Az új szervezet kockázatelemzésekkel és ellenőrzésekkel igyekezne elejét venni annak, hogy a jövőben hasonló esetek előforduljanak.

Független szervezetként működne

A javaslat szerint a Vagyonvisszaszerzési Hivatal a kormánytól független intézményként működne.

Beszámolási kötelezettsége kizárólag az Országgyűlés felé lenne, miközben a működéséhez szükséges költségvetési forrásokat és jogi felhatalmazásokat is megkapná.

Korábbi nyilatkozatában Magyar Péter arról beszélt, hogy a hivatal nem egy nagy létszámú új intézményként működne, hanem együttműködne a már meglévő hatóságokkal, köztük az ügyészséggel, a rendőrséggel és a NAV-val.

Különleges jogosítványokat kapna

A törvénytervezet alapján a hivatal vezetője és négy elnökhelyettese mentelmi jogot kapna, emellett különleges rendőri védelem is megilletné őket.

Az elnökhelyettesek közül három ügyész lenne, akik a nyomozások szakmai irányításában is szerepet vállalhatnak.

A hivatal emellett jogosult lenne közvagyonvédelmi kockázatelemzések készítésére, vizsgálatok lefolytatására, valamint szükség esetén közvagyonvédelmi felügyelet elrendelésére is.

Szakemberhiány lassíthatja az indulást

Bár a törvény elfogadása esetén gyors felállást terveznek, több szakértő szerint ez a gyakorlatban nem lesz egyszerű.

Horváth Lóránt ügyvéd szerint az ügyészségen jelenleg is komoly létszámhiány tapasztalható, ezért kérdéses, honnan lehet elegendő tapasztalt szakembert biztosítani az új hivatal számára.

Úgy véli, ha a legképzettebb ügyészek közül többen átkerülnek az új szervezethez, az az ügyészség működését is megnehezítheti.

A korrupciós ügyek feltárása lesz az egyik fő feladat

A hivatal feladatai közé tartozna a közvagyon felhasználásának vizsgálata is.

Az új szervezet ellenőrizhetné például a közbeszerzéseket, a közpénzből finanszírozott szerződéseket, valamint azokat az állami vagy önkormányzati projekteket, ahol felmerül a túlárazás vagy más szabálytalanság gyanúja.

Horváth Lóránt szerint önmagában az, hogy egyes konstrukciókat jogszabályokkal próbáltak alátámasztani, nem jelenti azt, hogy azok minden esetben jogszerűek is voltak.

A megelőzésre is nagy hangsúlyt fektetnének

A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint az új hivatal nemcsak a korábbi visszaélések kivizsgálásában játszhat szerepet.

Úgy látja, hogy a közvagyonvédelmi kockázatelemzések révén már a jövőbeni problémák kialakulását is megelőzheti.

Ha ugyanis egy állami intézmény vagy állami tulajdonú vállalat működésében jelentős pénzügyi kockázatot tár fel a hivatal, az időben figyelmeztethet a lehetséges visszaélésekre.

Harminc napon belül dönthetnek a vezetőkről

A törvényjavaslat szerint a hivatal elnökét és négy elnökhelyettesét a jogszabály hatálybalépését követő 30 napon belül választaná meg az Országgyűlés.

Amennyiben a parlament elfogadja a javaslatot, az új Vagyonvisszaszerzési Hivatal még az idén megkezdheti működését, bár a szakértők szerint a megfelelő szakembergárda felállítása és a szervezet működésének beindítása várhatóan komoly kihívást jelent majd.