Az országot sújtó hőhullám nem csupán kellemetlenséget okoz, hanem jelentősen növeli az egészségügyi kockázatokat is – erre hívta fel a figyelmet Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. A tárcavezető szerint a tartósan magas hőmérséklet, az éjszakai lehűlés hiánya és a párás időjárás együttesen rendkívüli megterhelést jelent a szervezet számára, ezért a következő napokban mindenkit fokozott óvatosságra kérnek.
A hőség az egész szervezetet próbára teszi
A miniszter közlése szerint az extrém meleg nemcsak fáradtságot okozhat, hanem jelentősen növeli a fejfájás, a szédülés, a kiszáradás és a rosszullétek kialakulásának esélyét is. Emellett romolhat a koncentráció, ami a közlekedésben és a munkahelyeken egyaránt nagyobb balesetveszélyt jelent.
A szakemberek szerint különösen megterhelő, hogy az éjszakai órákban sem hűl le megfelelően a levegő, így a szervezetnek nincs elegendő ideje regenerálódni.
Ők vannak a legnagyobb veszélyben
Az egészségügyi tárca kiemelte, hogy a hőség leginkább az időseket, a kisgyermekeket, a várandós nőket, valamint a szív- és érrendszeri vagy légzőszervi betegséggel élőket veszélyezteti. Emellett fokozott figyelemre van szükség azoknál is, akik a szabadban vagy nagy hőterheléssel járó munkakörnyezetben dolgoznak.
A miniszter arra kér mindenkit, hogy figyeljen oda a környezetében élő idős vagy beteg hozzátartozókra is, mert számukra különösen veszélyes lehet a tartós kánikula.
Ezeket a tanácsokat érdemes betartani
A szakemberek szerint a legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás. Elsősorban vizet vagy cukormentes italokat ajánlanak, miközben célszerű kerülni az alkoholt és a túlzott koffeinfogyasztást.
A déli és kora délutáni órákban – különösen 11 és 16 óra között – ajánlott elkerülni a tűző napot, valamint a megterhelő fizikai munkát és sporttevékenységet.
A könnyű, világos ruházat, a fejfedő, a napszemüveg és a megfelelő fényvédelem szintén hozzájárulhat a hőség okozta terhelés csökkentéséhez. A lakásokat érdemes a hűvösebb reggeli vagy esti órákban átszellőztetni, napközben pedig árnyékolással mérsékelni a felmelegedést.
A sürgősségi osztályokon is nő a terhelés
Hegedűs Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a hőhullám az egészségügyi ellátórendszer működését is jelentősen befolyásolja.
Tapasztalatok szerint sok beteg inkább az esti vagy éjszakai órákban keresi fel a sürgősségi osztályokat, amikor már elviselhetőbb az időjárás. Ugyanakkor ezekben az időszakokban jellemzően kevesebb egészségügyi dolgozó teljesít szolgálatot, ezért a nem sürgős esetek ellátása hosszabb várakozással járhat.
Csak indokolt esetben keressék fel a sürgősségi osztályokat
Az egészségügyi minisztérium arra kéri a lakosságot, hogy sürgősségi ellátást kizárólag valóban halaszthatatlan esetben vegyenek igénybe.
Azonnali orvosi segítségre van szükség például mellkasi fájdalom, eszméletvesztés, zavartság, nehézlégzés, súlyos kiszáradás vagy hőguta gyanúja esetén.
Enyhébb panaszokkal elsőként a háziorvost, az ügyeleti ellátást vagy a 1830-as egészségügyi tanácsadó vonalat érdemes felkeresni.
A várótermekben is nehezebb a helyzet
A tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy a kórházak klimatizált váróhelyiségei sem minden esetben tudják teljesen ellensúlyozni a rendkívüli meleget. A folyamatos betegforgalom és az ajtók gyakori nyitása miatt a várók hőmérséklete magasabb lehet a megszokottnál.
Éppen ezért azt javasolják, hogy aki sürgősségi ellátásra érkezik, vigyen magával elegendő ivóvizet.
Felelősségteljes magatartásra kérik a lakosságot
Az egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a következő napokban nemcsak az egészségügyi dolgozókra hárul nagyobb teher, hanem a lakosság együttműködésére is szükség van.
A szakemberek szerint néhány egyszerű óvintézkedéssel – rendszeres folyadékfogyasztással, a tűző nap kerülésével és az egymásra való odafigyeléssel – jelentősen csökkenthető a hőség okozta egészségügyi kockázat.
Miért fontos erről beszélni?
A nyári hőhullámok évről évre egyre hosszabbak és intenzívebbek, ezért már nem csupán kellemetlenséget, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelentenek. A nagy meleg különösen megterheli a szív- és érrendszert, növeli a kiszáradás veszélyét, valamint rontja a koncentrációt, ami a közlekedésben és a munkahelyeken is több balesethez vezethet. Az egészségügyi szakemberek szerint néhány egyszerű óvintézkedéssel – elegendő folyadék fogyasztásával, a déli órákban a tűző nap kerülésével és az idősekre, kisgyermekekre való fokozott odafigyeléssel – sok esetben megelőzhetők a súlyos rosszullétek. Éppen ezért érdemes megfogadni az egészségügyi miniszter legfontosabb tanácsait a rendkívüli hőség idejére.
